Novelláim

The Jasmine Walker

       Nyár volt. Az összes fa és bokor virágba borulva tündöklött a napfényben. Június lehetett, mert szikrázó napfény tükröződött vissza a medence lágyan ringatózó tükörsima vizén. Kicsi voltam és a szüleimmel a kertben ünnepeltük a nagyapám szülinapját. Nagy volt a hőség, és mindenki a délutáni alváshoz készülődött.        Meglehet, hogy én is elég kókatag voltam a nagy melegben, aznap délután mégsem jött álom a szememre. Behúzódtam egy fa alá és gyönyörködtem a világban. A pillangók körülöttem szálldostak és a méhek egyenesen a fülembe zümmögtek. Remekül elvoltam egymagam az óriási csendben. Nem sokkal rá vettem észre, hogy nem csak az én szememre nem jött álom. A nagyapó is éberen gyönyörködött valamiben. Ő nem a világot csodálta, hanem engem. Mikor meglátta, hogy észrevettem elmosolyodott és intett, hogy menjek. Én, mint egy szófogadó kisgyerek szedtem a lábaim papa felé. Mikor odaértem hozzá a fülembe súgta, hogy:

- Nézd csak azt a bokrot.

- Amin olyan gyönyörű az a fehér virág?

- Igen azt. Van rajta egy tarka pillangó, ha ügyesen odalopódzol hozzá akkor garantálom, hogy olyan álmaid lesznek amilyeneket csak szeretnél!- Rám mosolygott és én a buta kisgyerek halkan óvakodva elindultam a jázminbokor felé. A pillangó pont az orrom előtt szállt el. Nagyon elkeseredtem, de nem adtam fel. Elkezdtem kergetni az apró bogárkát. Nagy volt az előnye, de elszántan hittem, hogy elkaphatom. Fel alá rohangáltam az egész kertben, de lepke végül elillant előlem. Kicsit elszomorodtam, de rögtön jobb kedvre derültem, mikor megpillantottam papát kezében két jeges limonádéval.

- Nagyapó nem sikerült. Elbuktam. Biztos az a csúnya jázminbokor tehet róla. Buta bokor.

- Ne húzd úgy fel magad te kis jázmin járó. Mellesleg nézz csak a válladra, de csak óvatosan!- Mikor a vállamra pillantottam nagyon megörültem, ugyanis egy jázmin virág ült a vállamon, rajta pedig a tarka pillangó.

- Na, látod kisonokám? Az igazán jó dolgokra várni kell.

- Igen papa, igazad lehet. Úgy örülök nagyapó! Most már igazi jázmin járó vagyok!

- Igen kicsim, te egy igazi jázmin járó vagy. Ha esetleg világhírűvé nőnéd ki magad, akkor használd ezt a nevet, hogy én majd mikor a felhők felett leszek büszkén nézhessek le rád!

- Mindenképp papa! Én leszek a Jasmin Walker.

- Nicsak te már angolul is tudsz?

       - Igen, de arra, hogy tökéletesen beszéljek, még várni kell! Hiszen, tudod, a jó dolgokra várni kell.- Nem válaszolt csak rám mosolygott, és elszenderedett a székben. Biztos ő is fáradt volt, de az tuti, hogy én igen, mert én is elszundítottam az ölében.